Keresés:

 
Naptár
« 2024. Április »
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
Program esemény
Projekt esemény
Új projekt esemény felviteléhez be kell lépni az alábbi űrlap segítségével:
Partnereink
Kövess Facebookon!

Hírlevél olvasás

Debrecen és Nagyvárad (Oradea), a programterület két jelentős városa

A hírlevél aktuális számával kezdődően, a programterületbe tartozó nyolc megyeszékhelyt fogjuk tömören bemutatni. A magyar-román határszakaszon tett utazásunk első állomásai Debrecen és Nagyvárad (Oradea).

 

Debrecen Oradea
Ország
Magyarország
  Románia
Megye
Hajdú-Bihar Bihor
Terület
461.25 km2
156.2 km2
Össznépesség 206,225 
 204,477

 

Debrecen Budapest után Magyarország második legnagyobb városa, és egyike az ország jelentős kulturális és társadalmi központjainak.

Magyarország keleti részén, a Tisza folyó és romániai határ közötti területen, Budapesttől 230 km-re helyezkedik el.

Debrecen a város mai területén egykor létező falvak között a 13. században jutott vezető szerephez.

A vallási, politikai, gazdasági erősségének köszönhetően a szinte „városállamként” működő Debrecen történelme folyamán két alkalommal is Magyarország fővárosának szerepét töltötte be. A város napjainkig is megtartotta kulturális és társadalmi központi szerepét.

Nagyvárad (Oradea) a romániai Bihar (Bihor) megye székhelye. A Sebes Körös és a Pece patak partjain fekszik alig tízenkét kilométerre a román-magyar határtól. A festői szépségű város Románia felfedezésére alkalmas kiindulópont.

Már a 11. században földvár állt a mai Nagyvárad helyén. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A város első írásbeli említése 1113-ból származik (latinul Varadinum).

A város - különleges jellegéből adódóan - mindmáig Románia egyik legfontosabb gazdasági és kulturális központja. Mindezek mellett, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő oktatási központjaként tartják számon, mivel számos oktatási intézménynek ad otthont.

Érdekes adatok a városról

A Kollégium Nagykönyvtára, 600 000-es állományával, a magyarországi református egyház legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A Kollégium bibliagyűjteményében több mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. Az éremtár 1831-ben már több mint 6 000 darabot számlált.

Ki gondolná, hogy a város legnagyobb hagyományokkal bíró, egyben legnagyobb szabású fesztiválja, a Debreceni Virágkarnevál már több mint száz éves múltra tekint vissza? A történetírók ugyanis már 1905-ből említenek egy virágkorzót. A karnevál eddigi történelme során mintegy 100 millió szál virágot, amelyet hozzávetőlegesen 600 virágkocsi díszítésére használtak fel, több tízezer hazai és külföldi előadót láthatott a több millió látogató.

A város történelmi jelentőségén és az ott zajló magas színvonalú oktatáson túlmenően, a régió hírességei közé sorolhatjuk a kivételes természeti szépségű Hortobágyi pusztát sokszínű vadvilágával, a jellegzetes csárdát, a különleges lófajtákat és Európa egyik legnagyobb termálfürdő-központját, amely több mint 180 éves múltra tekint vissza.

 

Érdekes adatok a városról

A századfordulón a várost „Pece-parti Párizsnak” nevezték.

Építészete ma is őrzi a korok különböző stílusainak elegyedéséből származó varázsát, az ott található kortárs épületektől a gyönyörű történelmi jelentőségű épületekig. Itt békésen élnek együtt a barokk vagy éppen a Nagyváradra igen jellemző szecessziós stílusú épületek.

Nagyváradon több mint 100 vallásos műemlék található, többek között 3 zsinagóga, Kelet-Európa legnagyobb baptista temploma és a Holdas templom. Az utóbbit a tornyában található három méter átmérőjű forgó holdról nevezték el, amely az aktuális holdfázisokat mutatja.

A nagyváradi római katolikus püspökség palotájának három szintje és száz szobája van. Az épület a bécsi Belvedere-palota másolata. Eredetiségét az ablakok száma adja: 365 darab, vagyis az év minden napjának megfelel egy.

Vitéz János csillagvizsgálót állított fel Váradon. Georg von Pauerbach bécsi csillagász (1423-1461) professzor erre helyezte a kezdő délkört, s a híres Váradi Táblákban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. A táblázat, szerzőjének halálát követően, 1464-ben került kiadásra.