Gyakori kérdések

• Partnerek jogosultsága
• Tevékenységek jogosultsága
• Költségvetés tervezése, költségek jogosultsága
• Pályázatok benyújtása
• Állami támogatási szabályok (state aid)
• Döntéshozatal
• Megvalósítás
• Kizárólag a HURO/0901 felhívásra vonatkozó Gyakori kérdések
• Kizárólag a HURO/0802 felhívásra vonatkozó Gyakori kérdések

Kizárólag a HURO/0802 felhívásra vonatkozó Gyakori kérdések

1. Van e lehetőség a pályázati koncepcióban megjelölt Vezető Partner megváltoztatására?

   Nem a projekt koncepcióban megjelölt Vezető Partnert nem lehet megváltoztatni.

2. Meg lehet változtatni a partnerség összetételét?

   Igen, be lehet vonni új partnereket is indokolt esetben, de a Vezető Partner és a projekt koncepcióban megjelölt határon átnyúló partnerének személye nem változhat.

3. A határmenti együttműködési program keretében megvalósítandó kerékpárút építéseknek érinteniük kell-e a magyar-román határt, ha nem, milyen körülmények teljesülése mellett lehetséges kerékpárút tervezése illetve építése?

   A kerékpárutaknak abban az esetben nem kell elérniük/átszelniük a határt, amennyiben olyan településeket összekötő utak mentén épülnek, amelyek a határhoz vezetnek. Minden pályázat elkészítéséhez a pályázati dokumentációban foglalt szempontok irányadók, illetve a projektnek határon átnyúló hatást kell kifejtenie.

4. A második pályázati felhívás nem tartalmaz turisztikai célú fejlesztéseket. Várható-e és ha igen, mikor nagyobb léptékű turisztikai fejlesztéseket érintő pályázati felhívás?

   A turisztikai fejlesztések a jelenlegi formában támogathatóak, más tartalmú pályázati felhívás nem várható (a későbbiekben is csak abban az esetben, amennyiben a program irányító testületei szükségesnek ítélik a beavatkozási terület tartalmának módosítását).

5. A program keretében lehet-e pályázni olyan beruházásra, amelynek kivitelezését már elkezdték, de jelenleg nem folytatódik.

   Nem, megkezdett beruházások nem, kizárólag önálló projektek finanszírozhatóak.

6. A projektünk keretében kültéri építési elemek is szerepelnek. A megvalósítás ezért szezonális feltételektől is függ. Mikor lehet tervezni a projekt kezdetét?

   A projektet saját felelősségre meg lehet kezdeni a teljes pályázati dokumentáció benyújtása után, de legkésőbb a szerződéskötést aláírását követő 30 napon belül.

   A pályázati felhívás keretein belül támogatott projektek időtartama minimum 6 hónap, és maximális 24 hónap között változik, a pályázati felhívás „C” pontjában található táblázatban foglaltaknak megfelelően. A projekt-költségek elszámolhatóságának kezdő időpontja – az előkészítés költségeinek kivételével – a teljes pályázat benyújtásának napja, záró időpontja pedig 2012. december 31.

7. A pályázati kiírás szinonimaként használja a „jövedelem” és a „bevétel” szavakat. A fejezet címben jövedelem van írva, utána folyamatosan a bevételt taglalja. A bevételre vonatkozó szabályozás alapján például egy, a pályázati támogatással megvalósuló szennyvízcsatornázási-tisztítási projekt esetében a szolgáltatást igénybevevő lakosságtól nem lehetne a szolgáltatásért térítési díjat kérni, mert az bevétel. Ebben az esetben sérül a „szennyező fizet” elv. Amikor egy közszolgáltatási infrastruktúra támogatásból valósul meg, sokkal logikusabb nem a bevételnek, hanem a jövedelemnek a tiltása. A szolgáltatás önköltségét valamint az aktuális értékcsökkenést a szolgáltatást igénybevevőknek meg kell fizetni, ami a közszolgáltatási infrastruktúra tulajdonosánál/üzemeltetőjénél bevételként jelentkezik. Javaslom a jövedelem/bevétel szabályozást úgy módosítani, hogy a szolgáltatás jellegű, támogatásból megvalósuló projektek esetében bevétel lehet, azonban a infrastruktúra tulajdonosánál/üzemeltetőjénél keletkező adózott jövedelem nem lehet magasabb a bevétel 3 – 5 %-ánál.

   A pályázati felhívás szabályainak értelmében illetve a COCOF (Committee of the Co-ordination of Funds) iránymutatásai értelmében a nettó bevételeket (bevételekből kivonva a működési költségeket) melyek a projekt eredményeképpen képződnek a projekt teljes időtartama alatt, arányosan le kell vonni a teljes jogosult költségből. Működési költségek alatt értendőek a fenntartásra fordított költségek is. Tehát, az Általános Rendelet (1083/2006/EK) 55 cikkelye értelmében, a beruházással a pályázó szervezet profitot (a kiírás értelmében: nettó bevételt) nem realizálhat, amennyiben mégis, annak az összegével a támogatást arányosan csökkenteni kell vagyis „a jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia-időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget”.
   A pályázati felhívás szabályainak módosítására nincs mód.

8. Melyik költségvetési sorra tervezzünk a vagyonbiztosítással kapcsolatos költségeket?

   A vagyonbiztosítással kapcsolatos költségek, amelyek az ingatlan és az ingó beruházások kivitelezéséhez/beszerzéséhez kapcsolódnak (ingatlanok kötelező betervezni abban az esetben, ha a kivitelezés költsége 25.000,-eurónál magasabb, ingók esetében amennyiben a tárgy értéke 5000,- eurónál magasabb), kizárólag a 7-es (pénzügyi költségek) költségvetési fősoron számolhatóak el.

9. Az elsődleges közművek egy részének kiépítését várhatóan a közműszolgáltató fogja elvégezni, elvégeztetni a pályázó által megfizetésre kerülő közműfejlesztési hozzájárulás és létesítési költség megfizetése ellenében. Ezek a közművek jellemzően a közműszolgáltató tulajdonába kerülnek majd. A pályázat szempontjából elismerhető költségnek számítanak-e az így kiépítésre kerülő közművek költségei (közműfejlesztési hozzájárulás és létesítési költségek)?

   Igen, a projekthez kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulás és létesítési költség elszámolható költség, a 6. számú (beruházási költség) költségvetési fősoron kell szerepeltetni.

10. Mennyire lehet megváltoztatni a jóváhagyott projekt koncepcióban szereplő költségvetést?

    A projekt koncepcióban megjelölt teljes költségvetés kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben emelkedhet, a Közös Irányító Bizottság által meghatározott feltételek és követelmények fennállásakor emelkedhet maximum a teljes költségvetés 10%-ával.
    A fenti feltétel figyelembe vételével a költségvetési sorok közötti átcsoportosításra indokolt esetben van lehetőség, az egyes költségtípusok esetében rögzített maximális korlátok figyelemvételével.

11. A HURO program keretében meghirdetett két körös pályázati felhívások várható ütemezése hogyan alakul?

    A pályázati felhívások megjelentetése az adott időszakban a közös testületek döntésén múlik, előzetes elképzelések szerint minden tevékenységi terület többször meghirdetésre kerül a programidőszakban. A pályázati felhívások pontos ütemezése jelenleg nem áll rendelkezésre, azok megjelentetésére a megelőző pályázati felhívások, azok eredményessége is befolyással lehet. A pályázatok megvalósítására nyitva álló határidőket az adott pályázati felhívások fogják meghatározni.

12. Mi történik akkor, hogy ha a pályázati felhívásban meghatározott végső határidőig nem sikerül benyújtani a teljes pályázati dokumentációt?

    Ebben az esetben a projektet csak egy újabb pályázati felhívás keretében lehet benyújtani, tehát a két körös eljárási folyamat újból indul.

13. Mi a teendő abban az esetben, ha a 9. számú melléklet (Nyilatkozat projekteredmények ingyenes rendelkezésre bocsátásáról) kitöltése a projekt fenntarthatóságát veszélyezteti?

    Ebben az esetben a melléklet helyettesíthető a Vezető Partner indoklással ellátott nyilatkozatával, melyben kijelenti, hogy a 9. számú melléklet számára nem releváns.

14. Mindenképpen ki kell tölteni a 6. számú mellékletet (Költség-haszon elemzés számítása – táblázat)?

    Igen a 6. számú mellékletet minden esetben ki kell tölteni az erre vonatkozó útmutató (Pályázati Felhívás G melléklet) alapján, mivel a költség haszon elemzés a közös megvalósíthatósági tanulmány kötelező része (lsd. Pályázati Felhívás H melléklet).

    FONTOS! A Pályázati Felhívás H. melléklete (Útmutató a közös megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez), illetve a Pályázati Felhívás végén található benyújtandó mellékletekről szóló táblázat közötti ezzel kapcsolatos ellentmondást egy közlemény formájában tisztázzuk!

15. Romániai beruházásom csak ingatlanfejlesztés, így a nemzeti jogszabály értelmében nem kell megvalósíthatósági tanulmányt készítenem, csak DALI-t (Documentatie de Avizare a Lucrarilor de Interventie). Ez elfogadható a megvalósíthatósági tanulmány helyett?

    Igen, amennyiben a jogszabály nem ír elő többet, a DALI elfogadható a megvalósíthatósági tanulmány helyett.

16. Mi történik, ha pályázat benyújtásakor még nem rendelkezik a projekt jogerős építési engedéllyel?

    A pályázat benyújtásához elegendő a magyarországi pályázók esetében az igazolás az engedélyeztetési eljárás elindításáról, a romániai pályázók esetében pedig a városi építési tanúsítványt (certificat de urbanism), valamint az abban foglalt jóváhagyásokat és engedélyeket kell benyújtani.
    Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a projekt támogatást kap, az ERFA támogatási szerződés aláírásának feltétele a környezetvédelmi jóváhagyás/engedély, valamint az építési engedély benyújtása. Ezek hiányában a támogatási szerződés nem lesz megköthető.

17. A városi építési tanúsítvány (certificat de urbanism) tartalmaz egy listát a szükséges jóváhagyásokról és engedélyekről. A pályázathoz minden egyes jóváhagyást és engedélyt csatolni kell, ami ebben a listában benne van?

    Igen minden jóváhagyást és engedélyt be kell nyújtani, kivéve a környezeti tanúsítványt. Amennyiben a környezeti tanúsítvány nem áll rendelkezésre, kell egy igazolás arról, hogy a beszerzése folyamatban van, de ebben az esetben ez a szerződéskötés feltétele lesz.

18. Amennyiben a pályázó a beruházást olyan földterületen kívánja megvalósítani, amely jelenleg nincs a tulajdonában, azonban a Pályázati Felhívás és a Pályázók Kézikönyve dokumentumok alapján a pályázat előkészítő szakaszában ezen ingatlant nem is vásárolhatja meg, megfelelőnek tartják-e és ha igen, akkor milyen feltételekkel, hogy a pályázó egy opciós adás-vételi szerződést köt (ami a pályázati dokumentációhoz csatol) az érintett ingatlan vonatkozásában annak alátámasztására, hogy a projekt megvalósítási helyszíne felett rendelkezik és a támogatási szerződésben meghatározott jogosult időszakban a földterület és a rajta álló épület a tulajdonába is fog kerülni?

    Az ingatlanvásárlás költsége az előkészítési költségek között nem, csak a megvalósítás költségei között számolható el. Ennek megfelelően azokban az esetekben, amikor a pályázat benyújtásakor még nincs a pályázó tulajdonában a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan, a Pályázók kézikönyve 35. oldalán szereplő I.4.2.4 F) pontjában szereplők szerint kell eljárni, azaz a tulajdonjogot legkésőbb a projektzárásig kell tudni igazolni (tulajdoni lappal). Ennek értelmében a pályázat benyújtásához elfogadjuk az opciós adás-vételi szerződést, vagy adás-vételi előszerződést, amelyben a támogatás elnyerésétől teszik függővé az adott ingatlan megvásárlását. A szerződésnek mindenképp hivatkoznia kell erre a körülményre, és tartalmaznia megfelelő garanciális elemeket arra vonatkozóan, hogy az eladó esetleges visszalépésével ne hiúsíthassa meg a projekt megvalósulását.

19. A tervezett fejlesztés illeszkedik mindkét pályázati felhíváshoz. Amennyiben soft (1. pályázati felhívás) pályázat keretében építési tervdokumentáció készítésére pályázik egy intézmény, mi a biztosítéka annak, hogy a második pályázati felhívás keretében támogatást nyer egy út megépítése? A program tanulmányozása során emlékezetem szerint, megfogalmazásra került, hogy a tervdokumentáció elkészítése akkor támogatott, ha a terv megvalósítása megtörténik.

    Olyan projektek esetében, amelyek esetleg több beavatkozási területet érintenek, azt kell vizsgálni, hogy a projekt összességében értékelhető illeszkedése melyik beavatkozási terület szempontjából jelentősebb, tehát ezt a kérdést projektszinten és nem a megvalósítás egy eleme alapján javasolt eldönteni. Arra vonatkozóan, hogy egy tervezésre megnyert és sikeresen lebonyolított pályázat esetén a finanszírozás a konkrét kivitelezésre is rendelkezésre fog állni a programon belül, garancia - természetesen – nincs, a döntések mindig az adott pályázat minőségén múlnak, beleértve ebbe az előkészítettségük fokát is, amelynek kedvező megítéléséhez az előzetesen elkészített tervek hozzájárulnak. Arra azonban nyilatkozat formájában kötelezettséget kell vállalniuk a partnereknek, hogy az adott tervezési projekt tárgyát képező beruházást megpróbálják megvalósítani, és ehhez a programon belül, vagy annak keretein kívül tovább fognak együttműködni (pl. pályázatot/pályázatokat készíteni) az ehhez szükséges források biztosítása érdekében.

20. Jelent-e hátrányt, ha építési beruházást is magában foglaló projekt esetében a pályázó mérlegfőösszege töredéke a tervezett fejlesztés értékének?

    Ilyen esetekben felmerülhet probléma a megvalósítási kapacitás, előfinanszírozás és a fenntarthatóság vonatkozásában, amit a pályázat értékelői esetenként vizsgálnak.

21. Építések esetében előfordul, hogy előre nem látható körülmények miatt, a megvalósítás alatt beruházási terveket módosítani kell, és ez többletköltséget eredményez. Ilyen esetben finanszírozható-e a többlet a támogatásból?

    A jóváhagyott költségvetés teljes összege nem változhat, ugyanakkor indokolt módosítások esetében a kedvezményezett kezdeményezheti a költségvetési sorok közötti átcsoportosítást. (bővebb információk a Projekt Megvalósítási Kézikönyvben (Project Implementation Handbook) találhatóak)
    Amennyiben a többletköltségek fedezésére nem elegendő a projekt költségvetésén belüli átcsoportosítás, a pályázóknak kell gondoskodniuk a pótlólagos források bevonásáról.